A tüdőkórház esete akkor került az ügyészek figyelmének középpontjába, amikor az intézmény igazgatója jelezte, hogy megközelítőleg 50 ezer lej hiányzik a kórházi kasszából, de mint utóbb kiderült, a kár valójában a 200 ezer lejt is meghaladta. Az ügyben indított nyomozás fényt derített rá, hogy a pénztárosként tevékenykedő nő a 2008 és 2012 közötti időszakban az különféle alkalmazottak, sofőrök, egészségügyi asszisztensek vagy az igazgató által leadott pénzek átvételekor nem adott ki erre vonatkozó nyugtát, és értelemszerűen a könyvelésbe sem vezette be ezeket. Mi több, arra is volt példa, hogy megsemmisítette vagy egyszerűen a kukába dobta a befolyt pénzösszegekről szóló dokumentumokat. A másik, többször is használt módszer az iratok megmásítása volt, tehát a papírokban nem a valós pénzösszeget tüntette fel átvétel után.
A pénztárosnő mindezekkel szemben, saját védelmében elmondta, egyetlen banit sem vett el a kórházi kasszából. Az eltűnt összeg egy részét a pénzügyi igazgatónak adta oda, aki aztán sosem fizette ezeket vissza, a másik részét pedig a szabadságra készülő alkalmazottak kapták meg előlegként. „Az alperes azt vallotta, hogy a pénzügyi igazgató biztosította, hogy a vissza nem fizetett összegekből nem lesz probléma, és hogy 2008. január 1. és 2012. december 31. között csak egyetlen alkalommal végeztek leltárt, méghozzá 2012 szeptemberében, amikor hiányt nem találtak, és erről egy jegyzőkönyvet is kiállítottak” – állítja a vádhatóság, mely szerint az ügyben gyűjtött bizonyítékok a nő állításait nem támasztják alá.
A volt pénzügyi igazgató ártatlannak tartja magát
A pénzügyi igazgató nem ismerte el, hogy valaha is pénzt vett volna át a nőtől, mi több, állítása szerint ő is csak akkor szerzett minderről tudomást, amikor a kórház vezetősége könyvvizsgálatot rendelt el a 2012-es évre. Elmondta, ő teljesen hitelesnek tartotta a nő által kiállított dokuemntumokat, ennek okán, illetve a rá háruló egyéb feladatok miatt nem követte folyamatosan nyomon a pénztáros munkáját, sőt, felhívta arra is a figyelmet, hogy ez nem egyedül az ő felelőssége volt.
A nőt végül sikkasztás, hivatali visszaélés és közokirat-hamisítás miatt állították bíróság elé, de a vádhatóság szerint az ügyben kulcsfontosságú szerepe volt a volt pénzügyi igazgatónak is, aki nem ellenőrizte a pénztáros által végzett munkát, ezzel lehetőséget adva a bűncselekmények elkövetésére. A nőre három évnyi felfüggesztett szabadságvesztést róttak ki, a volt pénzügyi igazgató pedig egy évet kapott, ugyancsak felfüggesztve. Kiegészítő büntetésként vissza kell fizessék mind a 200 ezer lejt, melynek érdekében a bíróság vagyonzárlatot rendelt el.
Mivel a volt pénzügyi igazgató továbbra is ártatlannak tartja magát, a Nagyváradi Ítélőtáblához fordult, hogy megtámadja a szatmári bíróság által kiszabott ítéletet, ám kérését elutasították, így a korábbi verdikt jogerőre emelkedett.
